Módosulhat a biztosítási ügynökök díjazási rendszere


A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ( most MNB, régebben PSZÁF) változtatni szeretne a biztosítási ügynökök díjazásának rendszerén. A tervezet szerint módosulhat a biztosítási ügynökök díjazási rendszere, mely szerint az ügynöki díjat az ügyfelek közvetlenül az alkusz cégeknek fizetnék meg. Annak ellenére, hogy a biztosítók 2011-ben 150 milliárd forintnyi összeget – összesített kiadásuknak mintegy felét - fizettek ki ügynöki költségként, a társaságok még sem örülnek az elgondolásnak. A PSZÁF elgondolása alapján közzé kellene tenni az ügynökök jutalékát, hogy ezzel az ügyfelek is tisztában lehessenek. A mostani díjazási formából nem látni tisztán, hogy az alkuszok kinek az érdekeit képviselik, így elsősorban ezért lenne szükség a szabályozásra, mellyel egyértelművé lehetne tenni az ügyfél képviseletét és ezzel együtt természetessé válna, hogy a bonyolítás díját is maga az ügyfél fizeti.


Másfél évvel ezelőtt az ötlet már napirenden volt, de az egész biztosítási szektor egyöntetű ellenállásába ütközött, többek között épp azért, mert így a jutalékokat is közzé kell tenni, de nem is ez a legnagyobb oka a nem tetszésnek, hanem attól tart a szektor, hogy ezzel a módosítással az életbiztosítási termékek egyszerűen eladhatatlanná válnának.

Most, hogy módosulhat a biztosítási ügynökök díjazási rendszere, úgy tűnik, a biztosító társaságok az Európai  Biztosítók Szövetségének álláspontját tartják elfogadhatónak, mely szerint a vállalati ügyfelek esetében ne legyen akadály a közzététel, azonban a lakossági ügyfelek felé ne legyen kötelező ennek használata, mivel a biztosítási piac nem elég fejlett hazánkban ennek kezelésére. Szakértők szerint annak semmi akadálya és negatív következménye nem lenne, ha az ügyfelek tudják, hogy az alkuszt ki fizeti, de a díj mértékének nyilvánosságra hozásával nem értenek egyet. Kivétel talán az életbiztosítási szolgáltatás, mert ez az átlagos biztosítási termékekkel szemben sokkal összetettebb.

Amivel a biztosítók is egyetértenek az az, hogy a piacra ráfér némi tisztulás, a mostani ügynöki rendszer elég sok árdrágító tényezőt tartalmaz, melytől egy okos szabályozással meg lehetne szabadulni, és nem utolsó sorban el lehetne kerülni az ügynöki rendszer felhígulását.

Hazánkban mintegy harmincezer biztosítási ügynök van regisztrálva, közöttük sajnos akadnak olyanok, akik felveszik az ügynöki díjat a létrejött szerződések után, de a felmondott biztosítások után nem fizetik vissza. Az igen lazának bizonyuló nyilvántartási rendszer miatt könnyen megtörténhet, hogy egyik biztosító társaságtól a másikhoz vándorolnak és így elég sokáig „észrevétlenül” bent tudnak maradni ebben a körben.

A PSZÁF elég elhatározott az újítás bevezetésében, ezért könnyen módosulhat a biztosítási ügynökök díjazási rendszere, mellyel a felügyelet fokozatosan kívánná megvalósítani az ügynökök díjazási módját. Az elképzelések szerint több lépcsőben vezetnék be az új rendszert, melyben az induláskor abban az esetben hárulna az ügyfélre az ügynöki díj megfizetése, ha a termék éves díja meghaladja az ötszázezer forintot. A másik fontos változás, amikor az ügynök akár egy, akár több biztosító képviselőjeként jár el, az ügyfélnek joga lenne az ügynöki díjat megismerni. A PSZÁF azonban most azt tervezi, hogy fokozatosan bevezetné a megbízó általi díjazás elvét. Kezdetben csak bizonyos éves díj (várhatóan 500 ezer forint) fölött fizetné az üzletkötőt az ügyfél, majd az évek során csökkentenék ezt az összeget. Az egy vagy több biztosító képviseletében eljáró ügynökök esetében pedig kötelező lenne a díjazás transzparenciája, azaz az ügyfél megismerhetné, mennyit is kap utána a közvetítő.